A végfül kötést általában a spicc- vagy rakósbottal horgászók használják a leggyakrabban. Az előre elkészített és létrákon tárolt szerelékek főzsinórjának a végére ezzel a kötéssel kötünk fület és ebbe csatlakoztatjuk az előkét.
1. lépés
Vegyük kétszeresen a damilunkat.
Ez a kötés abban különbözik az előzőekben bemutatott két kötéstől, hogy több menettel rögzítjük a fület, ami nagyobb biztonságot ad, hogy a kötés megszorítás után nem csúszik meg.
1. lépés
Vegyük duplán a damilunkat.
Az itt ismertetésre kerülő rendkívül egyszerű kötés két damilszál egybekötésére szolgál. Előnye, hogy akár télen, gémberedett ujjainkkal is könnyen kivitelezhető, de sajnos hátránya is van, inkább a vasta-gabb damilok összecsomózására szolgál.
A csomók megszorítása előtt nedvesítsük meg a monofil damilt, ezzel megelőzzük a damil felmelege-dését, ami gyengíti a szakító szilárdságát.
Fektessük egymás mellé a két összekötni kívánt damil véget (A) és (B). Kössünk az (A) szálra egy csomót (C).
Bújtassuk át rajta (B) damilt.
Ez egy kevésbé használatos és ismert kötés nálunk, pedig igen hasznos, ha két különböző átmérőjű damilt szeretnénk egymáshoz kötni vagy drótelőkét monofil zsinórhoz. Kötése nem a legegyszerűbb, de érdemes megtanulni, mert sokoldalú felhasználása miatt megéri a fáradtságot, és a befektetett energiát.
Hajtsuk vissza a vastagabb damil végét és tartsuk bal kezünk hüvelyk és mutatóujja között.
A külföldi horgászirodalom egyik kedvelt horogkötési módja, nálunk kevésbé terjedt el. Pontosan ez az egyik oka annak, hogy bemutatom, a másik pedig, hogy rendkívül egyszerűen köthető és megbízható.
Nevét onnan kapta, hogy egy tű vagy egy cső segítségével kivitelezhető a kötés. Amennyiben tűt használunk, úgy a tű foka legyen a lapka mellett.
Ez a kötés talán az egyik legismertebb damil összekötő csomó. Széles körben alkalmazható, akár különböző átmérőjű damilok esetében is nagy biztonsággal terhelhető.
Fektessük a két damilt egymás mellé. (A), (B).
Ez a kötés nem a legerősebb, a damilcsavarok miatt. Inkább a vastagabb damiloknál alkalmazható.
Fektessük a damilt a horogszár mellé, és az A szálvéget megfogva, képezzünk egy hurkot (C).
Az egyik leggyakrabban alkalmazott horogkötés, egyszerűen kivitelezhető és lapkás és füles horgoknál is egyaránt alkalmazható.
Fektessük a horogszár mellé a damilt úgy, hogy az A és a B szálat duplán vesszük. Majd az ábrán látható módon vegyük az A szálat a horogszár mellé. Megkaptuk a C hurkot.
Ezeket a kötéseket elsősorban műcsalis horgászatnál használjuk, de matchbotozáskor is hasznos lehet, ha ismerjük őket. A műcsalikat általában forgókapcsos karabinerbe csatoljuk, hogy ha egy másikra szeretnénk időköz-ben váltani, akkor ezt a lehető leggyorsabban megtehessük. Wagglerúszós horgászatnál pedig az előkét és a főzsinór végét egy parányi csontiforgóba köt-jük, amely a szerelék apró „jelzőólmaként” is szolgálhat.
Butterfly fül
Rendkívül egyszerűen kivitelezhető kötés, a vízparton is gyorsan megköthető.
Vegyük át az (A) szálat önmagán, így megkapjuk a (B) hurkot.
Páternoszter
Évtizedek óta szolgálja a fenekező horgászokat ez a csomó, érdemes megtanulni.
Vegyük át az (A) szálat önmagán, így megkapjuk a (B) hurkot.
Sebészcsomós előke
Ez a csomó egy univerzálisnak is nevezhető kötés, hiszen tudunk két damil szálat egymáshoz toldani, valamint végfület és oldalelőkét is kialakíthatunk segítségével. Egyetlen hátránya, hogy csak azonos, vagy közel azonos átmérőjű damilokból ala-kítható ki.
Fogjuk szorosan egymás mellé a főzsinórt (F) és az előkét (E).