A kevés csapadék miatt továbbra is veszélyben vannak megyénk „vizes” természetvédelmi területei.
Megkondult a vészharang a holtágakért címmel számoltunk be lapunkban tavaly ősszel arról, hogy a természetet féltők aggódnak a Tiszadob melletti holtágak jövőjéért. A globális felmelegedés, az évek óta tartó szárazság miatt ugyanis nagymértékben lecsökkent a holtágakban a vízszint. Mivel a Tisza áradására ritkán lehet csak számítani, megoldásként az vetődött fel, hogy a Nyugati-főcsatornából lehetne feltölteni a holtágakat.
Vajon a téli és tavaszi hónapokban javult-e a helyzet? – tettük fel a kérdést Oláh Károlynak, a helyi Tiszavirág Horgász, Természet- és Környezetvédő Egyesület elnökének.
Az a holtágrendszer haldoklik, amit Széchenyiék létrehoztak
Oláh Károly
Szárazon a bedőlt fák
– Sajnos, azt tudom mondani, hogy még több víz hiányzik a holtágakból, a téli időszak sem segített semmit, egyre nagyobb a probléma, s csak reménykedni lehet, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság lép majd valamit. A halgazdálkodásért felelős megyei horgászszövetség is felajánlotta anyagi segítségét. Már az összes bedőlt fa szárazra került, a halak nem tudnak leívni. Összességében azt mondhatom, hogy baj van a természetvédelem szempontjából, s baj van a horgászat szempontjából is – osztotta meg aggodalmát lapunkkal Oláh Károly, akinek önkormányzati képviselőként is szívügye a holtágak jövője.
– A hetvenes évek elején elkészített csatornarendszert kellene kikotorni, két zsilipet be kellene építeni, s jöhetne a Nyugati-főcsatornából a víz. Egy 150 méteres szakasz kimaradt bent a faluban, pont ott, ahol a Malom-Tiszába folyhatna be ez a víz. A föld alá kellene helyezni a csöveket, mint a szennyvízcsatornák esetében, de odáig ki van építve a nem használt csatorna, még az utak alatt is megépültek a bújtatók, vagyis nem kell már engedélyeztetni, nem kell már az utat feltörni. A legfontosabb feladat a kotrás lenne, hiszen csak ötven év eltelt azóta, s akkor a vizet idáig elvezetve meg lehetne menteni a természetvédelmi területet. Az első kapavágást a Tisza szabályozása érdekében egykoron Tiszadobon végezték el, s most pont az a holtágrendszer haldoklik, amit valamikor Széchenyi Istvánék létrehoztak. Lépni kellene az illetékeseknek az ügyben, amíg még nem késő – mondta befejezésül Oláh Károly.
Hónapok óta nincs kút
A tiszadobi holtág nincs egyedül, hasonlóan tragikus helyzet a Vajai-tónál is.
– Folyamatosan csökken a tó vize, meg vannak számlálva a napjai. A teljes vízálláskor 170 centiméter magas a tó vize, az évet 79 centiméterrel kezdtük, s most, május közepén 40 centiméteres a tó vize. A víz csökkenésében nagy szerepet játszik, hogy több mint két hónapja, március 12. óta nem megy a kút, így nem kap a tó utánpótlást – mondta el érdeklődésünkre Imecs László, a tó halgazdálkodási jogával rendelkező Szatmárvidéki Horgász és Természetvédő Egyesület elnöke.
– Áprilisban éppen azért tisztítottuk meg a kikötő környékét az iszaptól, hogy a kút vize akadálytalanul befolyhasson a tóba, sőt még természetes kövekből vízszűrőt is készítettünk, hogy a vasat kiszűrje, de úgy látszik, felesleges munkát végeztünk, mert nincs víz a kútból, így nincs, amit megszűrjünk. Szörnyű kimondani, de a tó hetven százaléka már szárazon van. A nagymértékű párolgás következtében két különálló tóra szakadt a víztározó, a horgásztó mellett van egy lápos terület is, ahol szerintem sok őshonos hal keresett menedéket, de ha tovább tart az apadás, elpusztulnak. Az iszap miatt nem tudunk közelebb menni, nem tudjuk az ott lévő halakat megmenteni.
Saját pénzből vízforgató
– A horgásztóba mi is kaptunk az állami telepítésből halakat, azonban az alacsony vízállás miatt nem mertük felvállalni a nekünk megítélt 35 mázsa 80 kg pontyot, mindössze 10 mázsát fogadtunk el abban bízva, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság beindítja végül a kutat, s lesz biztonságosabb élőhelyük a halaknak.
– Mivel a kút két hónap után most sem működik, az egyesületünk tagsága beszerzett és kiépített a tóba egy árammal működő oxigénes vízforgatót, hogy kapjanak oldott oxigént a halak. Belegondolni sem merek, hogy még csak május közepe van, mi lesz akkor vajon a nyári hónapokban?
– Úgy érzem, egyre kilátástalanabb a tó helyzete, jó lenne, ha az illetékesek nemcsak ígérgetnének, hanem konkrét lépéseket is tennének a tó és élővilágának megmentése érdekében – tette hozzá Imecs László.
Köszönet a személyi jövedelemadó 1%-áért
Köszönjük azoknak, akik adójuk 1%-át a Egyesületünk számára ajánlották fel.
Adószámunk: 19207119-1-15