Hol keressük: A fekete sügér csak néhány állóvizünkben fordul elő hazánkban, telepített állományai vannak. A vizekben a tartózkodási helyét erősen meghatározza az apróhalrajok vonulása. Az egyik legszemfülesebb ragadozó hal. Főleg vízinövények és a nyílt víz határán tartózkodik, gyakran takarásból ront áldozatára, de előfordul, hogy balin módjára üldözi.
Kapási idők:
Ha a halat egy kicsit jobban szemügyre vesszük, azonnal feltűnik a nagyméretű szem, amely nappali ragadozó mivoltát árulja el. Ez nem azt jelenti, hogy éjjel nem táplálkozik, hanem, hogy elsősorban a nappali órákban szerzi zsákmányát. Horgászatára a legalkalmasabbak a napsütéses órák, főleg az első hajnali napsugarak hozzák meg kapókedvét, a déli órákban is fokozottan aktív. Enyhén borongós időben étvágya csökken, esős zivataros időszakot takarásban vészeli át. Az évszakok tekintetében a nyári időszak a legmegfelelőbb, ősszel a lehűlő vízben már kevesebb táplálékot vesz magához, télen a fenék közelében a vízterület legmélyebb pontjain tartózkodik.
Horgászmódszerek:
A csukához hasonló módszerekkel horgászunk erre a halra, a felszerelést egy kicsit finomítsuk, mivel a hal testtömege hazánkban max. 5 kg körül mozog.
Az úszós szerelékkel elsősorban vízinövényzet tiszásaiban, illetve a nádfalak előtt horgászhatunk.A növényzet között a lefenekezett, a nyílt vízen pedig a szabadon úsztatott szereléket alkalmazhatjuk. A horog és a főzsinór közé iktassunk kevlar előkét, drótelőke csak olyan helyeken indokolt, alhol nagyobb csukák is előfordulnak.
A fenekezős módszert csak sekélyebb tavakon lehet eredményesen alkalmazni, mivel a fekete sügér elsősorban felszín közelében üldözi az apróhal népséget.
A pergetős horgászata talán a legelterjedtebb, a wobleres és a gumihalas horgászat talán a legeredményesebb, a műcsalit élénken táncoltassuk, így hívjuk fel a legjobban a ragadozó figyelmét, alapvetően a fekete sügér kíváncsi hal és gyakran mindenre rárabol.
Felszerelés:
Úszós módszernél a bot legyen 3-3,5 m hosszú, 30-60 g dobósúlyú, lehetőleg parabolaakciójú. Az orsó 40-es kapacitású, amelyre 0,25-0,30- as zsinórral töltsünk fel.
A pergetős, woblerező szerelék egy kicsit lehet finomabb a legelterjedtebb ragadozó halaknál használtakénál. A bot 2,70-3,30 m, dobósúlya 20-40, 25-50 g spiccakciós, az orsó 40- es kapacitású, legalább 3 golyóscsapággyal, és megbízható fékrendszerrel rendelkezzen. A zsinór 0,20-0,30- as legyen. Akadályokban bővelkedő, illetve csukagyanús helyeken bátran horgászhatunk 0,30-as zsinórral, mivel ha esetleg nagyobb csuka akad a horogra ezzel a felszereléssel még biztonságosan partra vezethető.
Csalik:
Élőcsalik közül elsősorban a kisméretű csalihalra kap a legszívesebben, de más halfajnak felkínált gilisztára, piócára is rákaphat. Műcsalik közül az apróbb körforgó villantók, különféle gumihalak, twisterek, woblerek kisméretű példányai, válnak be leginkább. Eredeti őshazájában Észak-Amerikában a békát utánzó széles terelőlapkájú woblerekkel horgásznak erre a halra.
Fárasztás, kiemelés, élvetartás:
A kapása aálatlában heves, amelyet a boton egy erőteljes rántásként érzékelünk. A horgon igen hevesen védekezik, gyakran akrobatamutatványokkal kápráztatja el a gyanútlan horgászt (ilyenkor szokott a legtöbb hal lemaradni), ezért semmi esetre se erőltessük halunkat, hagyjuk hogy kitombolja magát a mélyebb vízrészeken. Szákolni csak a teljesen kifáradt halat érdemes, gyakran még a szákból is kiugorhat. Élvetartása nagyméretű szákban illetve a szájánál zsinórra fűzve és a mélybe engedve lehetséges.
MOHOSZ kártya
