sugerEz a csodálatos halacska, - halacskát írok, mert sajnos nem ér el nagy méreteket  hazánk vizeiben - érthetetlen módon a magyar horgászok egyik bosszúsága, mert a süllőnek vagy csukának szánt - sokszor nem is annyira kis méretű - csalihalat vagy műcsalit ő viszi táncba. Nagyon kevesen vagyunk akik célzottan erre a halfajra horgászunk, pedig horgászata igen élvezetes és Európa más országaiban, különösen északon nagyrabecsült szórakozás.

Elnevezései
A sügér (Perca fluviatilis), a sügérfélék (Percidae) családjának névadó halfaja. Számos tájjellegű elnevezése származik azokból az időkből, amikor még nagy mennyiségben és nagyobb egyedsúlyban gazdagította vizeink élővilágát. Lássuk a tájjelegű elnevezéseket, melyet nagy tudósunk, Herman Ottó gyűjtött össze: bules, dibbancs, dóber, dúbár, dúber, dúhér, fésűshal, kándró, körmöshal, parcs, persli, rappi hóhér, réti durbincs, sigér, singér, súdér, süger, sügér, sügre.
Néhány európai ország nyelvén a sügért az alábbi elnevezésekkel illetik: abbor (norvég), abbore (svéd, dán), abbori (izlandi), ahven (finn), baars (holland), Barsch (német), biban (román), European perch (amerikai angol), kostur (bolgár), okon (lengyel), okun (orosz), perca (olasz), perca europea (spanyol), perch (angol), perche (francia).

Külső ismertető jegyei, viselkedése    
Ez a halfaj más hazai fajjal nem keverhető össze, domináns jegyei jól elkülönítik még a rokon fajoktól is. Háta sötétzöld, oldala olajzöld, hasa piszkos fehér színű. Hátáról a hasa irányába 5-9 sötétzöld csík húzódik, melyek az oldalvonal alá futnak és egyre keskenyednek. Egyes sávok V alakúak. Némely egyedekről ezek a csíkok szinte teljesen hiányoznak vagy csak nagyon halványan, elmosódva látszanak. Feje vizonylag nagy, szája fejéhez képest nagyra nyitható, előre csúcsba nyílik. Meg is támad minden élőlényt ami a közelébe kerül. Sokszor annyira mohó, vagy talán bátornak is nevezhető, hogy akkora csalihalat vagy műcsalit is felvesz, amely éppen csak belefér a szájába. Szájában fogak nem találhatók, csak igen apró, kefeszerű sörték. Szeme szintén viszonylag nagy, melyet kitűnően használ a táplálékszerzésben. 
Pikkelyei rendkívül apró, érdes tapintású, ún. fésűs pikkelyek, melyek igen mélyen vannak a bőrbe ágyazódva, ezért olyan nehéz a hal megtisztítása, s talán ez az egyik oka annak (kis mérete mellett), hogy népszerűtlen horgászhal hazánkban, mert megnehezíti konyhai feldolgozását. 
Jellegzetes, kettős hátúszója szintén egyik ismertető jegye, az elülső hátúszó végén fekete folt található, amely jól megkülönbözteti a rokon, szintén osztott hátúszójú fajoktól, mint pl. a durbincs, magyar bucó, süllő és a kősüllő stb. Mellúszói sárgás-vörösek, has és farokalatti úszója valamint farokúszója élénk piros vagy narancssárga.
A süllőtől az alábbi ismertetőjegyek alapján különíthetjük el.

Sügér

  • elülső hátúszó végén fekete pötty
  • nincsenek ebfogai
  • a harántcsíkok mélyen az oldalvonal alá futnak
Süllő
  • elülső hátúszó végén nincs pötty
  • ebfogai vannak
  • a harántcsíkok általában nem futnak az oldalvonal alá

Viselkedésével kapcsolatban feltétlenül meg kell említeni két fontos dolgot, amit majd horgászata során sem szabad elhanyagolni, vagy inkább érdemes ezeket kihasználni. Az egyik ilyen tulajdonsága az aggresszivitás, a másik a bandaösztön. Ez a két ismérv a szemfüles és leleményes horgász malmára hajtja a vizet illetve horgára a sügereket, ha ezeket nem hagyja kihasználatlanul. 
Az aggresszivitás a mozgatot csalikkal és a műcsalikkal kiváltható illetve fokozható. Ha az orra előtt megmozdul valami gyanus, nem hagyja támadás nélkül. A bandaösztönt akkor használjuk ki, ha fogtunk egy sügért és a többi „csíkoskát” is annak a helynek a közelében keressük. A csapatot az utolsó egyedig horgunkra csalhatjuk.


Hazai rokon fajok
A sügérfélék (Percidae) családja sok fajt számlál világszerte. A hazai rokonság nem túl népes, a sügéren (Perca fluviatilis) kívül ide tartozik a süllő (Stizostedion lucioperca) a legnagyobbra növő hazai családtag, a kősüllő (Stizostedion volgense), széles durbincs (Acerina cernua), selymes durbincs (Acerina schraetser), magyar bucó (Aspro zingel), német bucó (Aspro streber).
Az előbbiekben felsorolt halfajok fogását - a sügér kivételével - korlátozások szabályozzák.

Elterjedése
Kontinensünk szinte teljes területén fellelhető, nagyfokú alkalmazkodó képességének köszönhetően. Egyes országokba mint pl. Olaszország, Új-Zéland, Marokkó, Spanyolország, betelepítették mint kitűnő sporthalat, a horgászok nagy örömére. Európa szinte teljes területén valamint Észak és Közép-Ázsiában egyaránt honos.
Kis túlzással talán azt is állíthatjuk, hogy hazánk minden nagyobb álló és folyóvizében megtalálható, kivéve az iszapos kacsaúsztatókat és a rohanó kis hegyi patakokat.

Szaporodása, növekedése
 Hazánkban a sügér egyedfejlődését sem méretkorlátozás, sem pedig tilalmi idő nem védi. Az „egyéb halak" kategóriájába tartozik, ami horgász szempontból a jelenleg érvényben lévő szabályok értelmében annyit jelent, hogy naponta 10 kilogramm fogható belőle. Talán egyik legszebb horgász álmom teljesülne - és még sok sügérhorgásznak hazánkban - ha egy napon ezt a kvótát ki tudnánk meríteni. Sajnos hazánkban ez alig-alig lehetséges, vagy talán meg merem kockáztatni, hogy teljesíthetetlen. 
A víz hőfokától függően a sügér március-áprilisban ívik, ha a víz hőmérséklete eléri a 13 ºC-ot. Általában a sekély vizet keresi fel erre a célra, ikráit a partmenti fák vízbe nyúló gyökereire rakja. Az ikrák hosszú, fehér fonal formájában lebegnek a vízben. Kikelésük szintén hőmérséklet függő, kedvező időjárás esetén 8 napot vesz igénybe. Az első néhány hónapban a kikelt apróságok állati eredetű planktonnal (zooplankton) és a vízfenéken élő gerinctelen állatokkal táplálkoznak. Később áttérnek a ragadozó életmódra, a vizirovarok lárvái mellett apró bodorkákat, küszöket zsákmányolnak, nem vetve meg saját fajuk ivadékait sem. 
Növekedése lassú, az egyes életkorokhoz tartozó cm-ben kifejezett adatokat a mellékelt táblázat tartalmazza.

Rekordok
Vizeinkben a sügér nagyon jól érzi magát, bőséges táplálékot is talál, de sajnos mégsem ér el akkora méretet mint Észak-Európában. Ott nem ritkák az egy kiló körüli vagy a feletti példányok sem.
A jelenlegi világrekord, amit Nagy-Britanniában fogtak számunkra szinte hihetetlen méretű sügérről tesz tanúbizonyságot. Teljes testhossza (orrcsúcstól a farokúszó végéig): 51,00 cm, súlya pedig 4.750 gramm. A magyar rekordot Ámon Krisztián tartja 1988 óta, 1.870 grammos fogásával. Nehéz lesz megdönteni!

MOHOSZ kártya

MOHOSZ kártya

Egyesületek

Cím 
Alkaloida Lombik Horgász Egyesület (Tiszavasvári)
Apagy Horgász Egyesület (Apagy)
Barátság Horgász Egyesület (Vásárosnamény)
Beregdaróc Civil Fejlődéséért Szabadidő és Horgász Egyesület (Beregdaróc)
Beregi Tiszahát Horgász Egyesület (Tiszaszalka)
Beregi Tiszavirág 2009 Horgász Egyesület (Vásárosnamény)
Bezdéd Horgász Egyesület (Tiszabezdéd)
Bujtos Sporthorgász és Tájvédelmi Egyesület (Nyíregyháza)
Cégénydányád Önkormányzat Horgász Egyesület (Cégénydányád)
Cormoran Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Rakamaz)
Császárszállás Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Demecseri Sporthorgász Egyesület (Demecser)
Dolgozók Sporthorgász Egyesület (Kisvárda)
Ecsedi Láp Horgász Egyesület (Nagyecsed)
Fekete István Környezetvédelmi és Horgász Egyesület (Csengersima)
Felsőtiszai Vasutas Horgász Egyesület (Mándok)
Folyam Horgász Egyesület (Beregsurány)
HO-HO 2004 Horgász Egyesület (Tyukod)
Ho-Ho Horgász Egyesület (Mándok)
Holt-Szamos Horgász Egyesület (Szamossályi)
Ibrányi Horgász Egyesület (Ibrány)
KEMÉV Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Király Horgász Egyesület (Mezőladány)
Kis-Tisza Horgászegyesület (Kisar)
Kraszna Horgász Egyesület (Kocsord)
Kurucz Horgász Egyesület (Tarpa)
Leveleki Horgász Egyesület (Levelek)
Lokomotív Horgász Egyesület (Záhony)
Magyar Pergetőhorgászok Egyesülete (Nyírtelek)
Máriapócsi Horgász Egyesület (Máriapócs)
Nagykállói Sporthorgász Egyesület (Nagykálló)
Nagyközségi Horgász Egyesület (Ökörítófülpös)
Nyíregyházi Városháza Horgász és Szabdidő Egyesület (Nyíregyháza)
Nyírteleki Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Nyírtelek)
NYPA-SENIOR Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Olcsva Horgász Egyesület (Olcsva)
Postás Horgász Egyesület (Vásárosnamény)
Régi Iparosok Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Réti Csík Környezetvédő és Sporthorgász Egyesület (Kocsord)
Rétközi Horgász Egyesület (Nagyhalász)
Sóstógyógyfürdő Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Szabolcsi Földvár Horgász Egyesület (Szabolcs)
SZÁÉV Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Szatmárvidéki Horgász Egyesület (Mátészalka)
Székelyi Víztározó Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Téglagyár Horgász Egyesület (Fehérgyarmat)
Textiles Sporthorgász Egyesület (Nagyhalász)
Timári Horgász Egyesület (Timár)
Tisza-Rétköz Horgász Egyesület (Nyíregyháza)
Tisza-Szamosháti Horgász Egyesület (Tunyogmatolcs)
Tisza-Szamosközi Horgász Egyesület (Fehérgyarmat)
Tiszadadai Sulyom Természet-és Környezetvédő Egyesület (Tiszadada)
Tiszamenti Horgász Egyesület (Rakamaz)
Tiszanagyfalui Horgász Egyesület (Tiszanagyfalu)
Tiszaparti Horgász Egyesület (Gávavencsellő)
Tiszavirág HE (Milota)
Tiszavirág Horgász Egyesület (Gulács)
Tiszavirág Horgász Egyesület (Tiszadob)
Tokaji Horgász Egyesület (Tiszavasvári)
Tuzsér-Komoró „Barátság” Horgász Egyesület (Tuzsér)
Új Élet Horgász és Környezetvédelmi Egyesület (Tiszalök)
Vasas Horgász Egyesület (Nyírbátor)
Vasutas Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Gyüre)
Vasutas Sporthorgász és Természetvédő Egyesület (Nyíregyháza)
Zöld Nádszál Horgász Egyesület (Nyíregyháza)

logo color 700

csaszar presszo 1

bujtos_to.jpg

Vízirendészeti Rendőrőrsök

Vízirendészeti Rendőrőrs Tokaj
Cím: 3910, Tokaj,
Széchenyi sétány 9/B.
Telefon: 47/352-677;
BM telefon: 30/66-39-576

Vízirendészeti Rendőrőrs Vásárosnamény
Cím: 4800 Vásárosnamény,
Wammala út 1-3.
BM telefon: 03-32/63-19