A Zagyva és a Tárna mentén összesen nyolc nagyobb holtágat vizsgáltunk, elhelyezkedésüket a 137. ábrán mutatjuk be. Az 1 -7 jelű holtágak a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) illetőségi területéhez, a 8 jelű Tárna menti holtág az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Miskolc) illetékességi területéhez tartozik.
 |
| 137. ábra. A Zagyva és a Tárna holtágai |
1. Malomzugi Holt-Zagyva
A fiatal holtág a folyószabályozás során 1981-ben keletkezett, a Zagyva bal parti ármentesí-tett területén helyezkedik el, közigazgatásilag Szolnokhoz tartozik (138. ábra). Hossza 5,4 km, átlagos szélessége 24 m, területe 13 ha, átlagos vízmélysége 2,4 m, víztérfogata 312 ezer m\ Állami tulajdon, kezelője a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Szivornyán keresztül magas Zagyva vízállásnál vize frissíthető. Leüríthető a stabil szivattyútelepen keresztül. Funkciói: belvíztározás, belvízlevezetés. Jóléti hasznosítása (hétvégi pihenés és sporthorgászat), a vízminőségtől függ. Külső partja mellett zártkertek találhatók.
 |
| A Malaniziifii Holt-Zagyva Szolnok határában (a holtág mellett hétvégi telkek) |
 |
| 138. ábra. A Malomzugi Holt-Zagyva helyszínrajza |
2. Szászberki Holt-Zagyva
A patkó alakú holtág a Zagyva szabályozása során 1962-1963-ban keletkezett, a bal parti ár-mentesített területen helyezkedik el. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szászberek és Jászalsószentgyörgy községekhez tartozik (139- ábra). Hossza 2 km, átlagos szélessége 50 m, területe 10 ha, átlagos mélysége 1,7 m, víztérfogata 170 ezer m-\ Feliszapolt-sága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége közepes. Állami tulajdon, kezelője a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Feltölthető szivattyúsán a Zagyvából, leüríthető szivattyúsán a Zagyva felé. Funkciói: belvíztározás, a közvetlen közelében lévő öntözőtelep vízellátására, továbbá haltenyésztésre és sporthorgászati célokra is hasznosítják. Élővilága változatos.
 |
| 139. ábra. A Szászberki Holt-Zagyva helyszínrajza |
3. Jánoshida-Berki Holt-Zagyva
A holtág a Zagyva szabályozása során alakult ki, a jobb parti ármentesített területen található, közigazgatásilag a Jász-Szolnok-Nagykun megyei Jánoshida és Alattyán községekhez tartozik (140. ábra). Hossza 2 km, átlagos szélessége 25 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 60 cm, víztérfogata 30 ezer m-\ Tulajdonosa és kezelője Alattyán község Önkormányzata. Feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége erőteljes, gyakran kiszáradhat. A Zagyvával közvetlen összeköttetése nincs, csak kis területről gyűjti össze a belvizeket. Funkciója: belvíztározás. Élővilága változatos, természeti értékei feltárásra várnak, nem tartozik természeti védelem alá vont területhez.
 |
| 140. ábra. A Jánoshida-Berki Holt-Zagyva helyszínrajza |
4. Mizsei Holt-Zagyva
A holtág a Zagyva mederrendezése során alakult ki, a bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jásztelek községhez tartozik (141. ábra). Hossza 3 km, átlagos szélessége 30 m, területe 9 ha, átlagos vízmélysége f ,5 m, víztérfogata 135 ezer m-\ Medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttségének mértéke közepes. Tulajdonosa és kezelője Jásztelek község Önkormányzata. A Zagyvából friss vízzel szivattyúsán ellátható, belvízcsatorna nem torkollik bele. Lecsapoló műtárggyal nem rendelkezik, szivattyúsán üríthető. Funkciói: a közvetlen környezetéből származó vizek tarozása, a Zagyvából öntözési célra kivett víz vezetése és tarozása, horgászat. Intenzív halasítást is folytatnak a holtágon. A holtág által körbezárt terület felső részén zártkertek kialakítását tervezi az önkormányzat.
 |
| 141. ábra. A Mizsei Holt-Zagyva és a Jásztelki Felső Holt-Zagyva helyszínrajza |
5. Jásztelki Felső Holt-Zagyva
A holtág a Zagyva szabályozása során jött létre 1949-ben, a jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jásztelek községhez tartozik (141. ábra). Hossza 2,3 km, átlagos szélessége 35 m, területe 8 ha, vízmélysége 1 m, víztérfogata 80 ezer m3. Tulajdonosa és kezelője Jásztelek község Önkormányzata. A Zagyvával közvetlen kapcsolata nincs, feltölthető mobil szivattyúval árhullám idején, vagy belvízből. Funkciója: belvíztározás, egyéb hasznosítása nincs.
6. Necsői Holt-Zagyva
A holtág a Zagyva szabályozása során keletkezett, a jobb parti ármentesített területen található, közigazgatásilag Jászberény városhoz tartozik (142. ábra). Hossza 3,4 km, átlagos szélessége 17 m, területe 6 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 60 ezer m-\ Állami tulajdon, kezelője a Kossuth Szövetkezet. Medre erőteljesen feliszapolódott, vízi növényzettel közepesen benőtt. Vízpótlása gravitációsan vagy szivattyúsán oldható meg a Zagyvából. Leüríthető a Necsői zsilipen keresztül. Funkciói belvíztározás, öntözőyíz-tározás, horgászat. A Zagyva vízének minősége nem minden esetben felel meg öntözési és horgászati célú vízpótlásra.
 |
| 142. ábra. A Necsői Holt-Zagyva és a Jászberény Városi Holt-Zagyva helyszínrajza |
 |
| A Necsői Holt-Zagyva Jászberény közelében (áttöltés a holtág 1+204 szelvényében) |
7. JÁSZBERÉNYI VÁROSI HOLT-ZAGYVA
A holtág a Zagyva szabályozása során alakult ki, a jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászberény városhoz tartozik (142. ábra). Hossza 7,9 km, átlagos szélessége 6 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 1 m, víztérfogata 50 ezer m\ Tulajdonosa és kezelője Jászberény város Önkormányzata. Felisza-poltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége szakaszonként változó, közepes mértékű, egyes szakaszokon előrehaladott. Feltölthető a Zagyvából gravitációsan, zsilipen keresztül, leüríthető gravitációsan a Zagyva felé. A városi szakaszon megépített három duzzasztóval vízszintje szabályozható. Funkciói: belvíztározás és belvízelvezetés, valamint a város tisztított szennyvizeinek befogadója. A holtág mentén mederrendezést és partrendezést végeztek. A belterületi partszakasz teljes mértékben beépített, viszonylag gondozott, míg a külterületi szakasz elhanyagolt. Erőteljes antropogén hatásoknak kitett holtág.
8. Jászdózsai Holt-Tarna
A fiatal holtág a Tárna patak Heves megyei szabályozása során 1978-ban alakult ki, az ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászdózsa községhez tartozik (143. ábra). Hossza 2,7 km, átlagos szélessége 24 m, területe 6 hektár, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 90 ezer m-1 .Tulajdonosa, kezelője és fenntartója Jászdózsa község Önkormányzata. A horgászati jogot a Tarnamenti Horgász Egyesület bérli. A viszonylag fiatal meder feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély mértékű. Vizének minősége megfelel a halászati és horgászati célú hasznosításnak. Vízpótlása a holtág felső végénél magas vízálláskor gravitációsan, alacsony vízállásnál szivattyúsán megoldott. Leüríthető a Zagyva felé zsilipen keresztül. Funkciói: a közvetlen környezetében összegyülekező belvizek befogadása és elvezetése, horgászat. Jászdózsa község szempontjából tájformáló jelentőségű vízfelület, jelentős antropogén hatásokkal terhelt. Helyi természeti védettség alatt áll.
 |
| 143. ábra. AJászáózsai Holt-Tarna helyszínrajza |
